Ingyenes karbonlábnyom kalkulátor
„Magán vagy személyes” karbonlábnyom
A magánszemélyek karbonlábnyoma mindennapi tevékenységeikből, például otthonuk energia fogyasztásából, az éves szinten gépkocsival megtett kilométereik számából és az utazásaik során repülővel megtett távolságból egyszerűen meghatározható, de figyelemre méltó a magánszemélyek által megvásárolt élelmiszerek és egyéb használati cikkek előállításakor keletkezett ÜHG-k mértéke is.
„Magán vagy személyes” karbonlábnyomunk odafigyeléssel és egyszerű, a mindennapi életvitellel kapcsolatos változtatásokkal jelentősen csökkenthető.
„Üzleti” karbonlábnyom
Az üzleti vállalkozások teljes karbonlábnyomának kiszámítása összetettebb a magánszemélyekénél, mivel károsanyag-kibocsátásuk szempontjából több tényezőt kell figyelembe venni. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk egy adott vállalkozásra vagy üzleti tevékenységre vonatkozóan, célszerű az előforduló kibocsátási forrásokat a lehető legszélesebb körben azonosítani, és például az alapján csoportosítani azokat, hogy az adott kibocsátási forrás felett rendelkezünk-e közvetlen befolyással vagy sem. E módszer mentén megkülönböztetünk direkt és indirekt kibocsátási forrásokat.
Próbálja ki az ingyenesen használható karbonlábnyom kalkulátorunkat. Számolja ki segítségével az Ön saját vagy vállalkozása környezetre gyakorolt hatásának mértékét. Ezt követően hitelesítheti is velünk a kapott eredményeket.
Direkt kibocsátási források azok a károsanyag-kibocsátással járó tevékenységek, melyeket az adott vállalkozás saját hatáskörén belül szabályozhat. Ilyen például az iroda vagy a gyártósor gázfogyasztása.
Indirekt kibocsátási források a vállalkozás hatáskörén kívül álló, károsanyag-kibocsátással járó folyamatok, például a cég által beszerzett és használt alapanyagok előállításakor vagy az elektromos áram használatából származó kibocsátás.
A szénlábnyomuk vagy karbonlábnyomuk összetételének és méretének ismeretében a vállalkozások eldönthetik, hogy
– kibocsátásukat karbontakarékos folyamatok és szabályozások bevezetésével csökkentik,
– kibocsátásuk ellentételezésére megújuló energia projektekből származó karbonkreditet vásárolnak,
– vagy a kettő kombinációját alkalmazzák.
Ez utóbbi ajánlott a nemzetközi előirányzott semlegesítési folyamatokban, mert a saját kibocsátás csökkentésekkel összeadott CO2 mennyiségek is hatalmas előrelépést jelentenek, illetve az így átgondolt vállalkozások megtalálhatják a pazarlások forrásait is.
Napjainkban egyre nő azon üzleti vállalkozások száma, amelyek tudatosan törekednek a környezettudatos működésre.
Ez nemcsak a vállalat társadalmi felelősségvállalásának szempontjából fontos, hanem egyúttal hatékony marketing eszközt is jelenthet a konkurenciával szemben.
Miért számoljuk ki a karbon lábnyomunkat?
Általában két fő ok van:
- Figyelni akarunk a karbon lábnyomunkra, és időről időre csökkenteni akarjuk azt.
- Pontosan szeretnénk kommunikálni a karbon lábnyomunkat az érintett feleinknek.
A karbonlábnyom (szénlábnyom) számolása a későbbi csökkentésének érdekében
Egy szervezet karbonlábnyomának (szénlábnyom) kiszámítása hasznos eszköz lehet a már meglévő energia és környezeti intézkedések kiegészítéséhez, vagy akár az egységesítéséhez is.
Ha a számításnál a csökkentési szándék a fő ok, akkor általában elegendő azonosítani a legfőbb kibocsátó forrásokat és számszerűsíteni a kibocsátást. Ez a folyamat egyértelmű és aránylag gyors. A legfőbb kibocsátó források általában a gáz és elektromosság felhasználás és a ki- illetve beszállítás.
A kibocsátások számszerűsítése után a csökkentésre irányuló lehetőségeket tudunk megfogalmazni és fontossági sorrendbe állítani. Azokra a területekre kell a hangsúlyt helyezni, ahol a legnagyobb megtakarítás érhető el.
Karbonlábnyom (szénlábnyom) számítás a pontos kommunikálás érdekében
Mostanában egyre több és több szervezet számolja ki részletesen a szén- vagy karbon lábnyomát, hogy később nyilvánosságra hozzák azzal a céllal, hogy:
– CSR vagy marketing célokra használják fel.
– megfeleljenek az érdekelt feleik igényének.
– azonosítsák azt a kibocsátást, melyet semlegesíteniük kell, hogy “karbonsemlegesek” legyenek.
Ezen célok miatt egy bonyolultabb számítás szükséges, mely az összes olyan kibocsátást figyelembe veszi, amely az adott szervezet működéséből származik. Az ilyen számítást érdemes egy független külső fél által tanúsíttatni. A tanúsítás biztosítja, hogy a számítási módszert megfelelően használták és, hogy az eredmények a valóságnak megfelelőek.
Az emberiség karbonlábnyoma 54 százaléka az emberiség teljes ökológiai lábnyomának és a leggyorsabban növekvő komponens. Az emberiség karbonlábnyoma 11-szeresére növekedett 1961 óta. Ennek a komponensnek a csökkentése az emberiség legfontosabb lépése amit tehet annak érdekében, hogy elkerülje a túllövést és élhető bolygót hozzon létre. Át kell lépni a mennyiségi civilizációból egy minőségi civilizációba! Ez már csak paradigmaváltással lehetséges.